A gazdag társadalmakat a gúny és a tagadás, az unalom és a fáradtság történelmi erői uralják. A reneszánszból született lendület végleg kimerült, ezért új reneszánszra van szükség üzente élete fő művében az utóbbi száz esztendő egyik legsokoldalúbb nyugati gondolkodója.
A rovat olvasói már megszokhatták, hogy ezeken a hasábokon az izgalmas új könyvek recenziói kapják a legnagyobb hangsúlyt, ám időről időre visszatérünk a klasszikusokhoz is. Azokhoz az alapművekhez, amelyek egyrészt időtlennek tűnnek, másrészt a sarkából kiforduló világban sokszor időszerűbbek, mint megjelenésük pillanatában voltak.
Jacques Barzun (1907–2012) francia–amerikai történész kilencvenhárom évesen írt mesterműve, a 2000-ben megjelent From Dawn to Decadence – 1500 to the Present. 500 Years of Western Cultural Life (a hajnaltól a dekadenciáig, 1500-tól napjainkig – a nyugati kultúra ötszáz éve) feltétlenül ezek közé tartozik. Szerzőnk, a történetírás utóbbi évtizedeinek egyik kivételesen nagy formátumú alakja nemcsak kiváló ízléssel, de a klasszikus zenétől a nevelésen és a baseballon át a ponyvairodalomig szinte minden területen elképesztő mélységű és kiterjedtségű tárgyi tudással rendelkezett. Ez a reneszánsz felkészültség tette lehetővé, hogy művében zavarba ejtő megalapozottsággal kérdőjelezze meg a nyugati fejlődésmítosz alaptételeit – legyenek azok ideológiák, események vagy konkrét személyek. Epigrammákban írt könyve több mint nyolcszáz oldalas, ám lehengerlően szórakoztató stílusának köszönhetően alig nyolcvanoldalasnak tűnik.
Két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A zéró bizonyítékkal alátámasztott feltételezéseiben egészen odáig jut, hogy a támadás akár közös magyar–orosz akció is lehetett.
A helyszínre kiérkező szászsebesi rohammentősök egy 60 év körüli és egy 30 év körüli férfi áldozat esetében csak a halál beálltát tudták megállapítani.
